A VALLÁSI TURIZMUS JELENLÉTE MA
MAGYARORSZÁGON Varga Mária A vallási turizmus fogalma A vallási turizmus kifejezés olyan jelzős szerkezet, amelyben a jelzett szó
az idegenforgalomhoz kötődő tartalmakat idéz fel bennünk, míg a jelző a
tevékenység lelkiségéről, spirituális jellegéről közvetít üzenetet. E miatt a
kettősség miatt nehéz a pontos definícióját megadni. Egyrészt az tapasztalható,
hogy nem egyszerű a két terület összehangolása, nehéz döntések előtt áll, aki
az „üzlet vagy tartalom" kérdésével birkózik, másrészt viszont szép
feladatokat kínál a szakembereknek, sokat ígérő együttműködésre szólítja a
szakterület iránt érdeklődő világiakat és egyháziakat. A vallási turizmus helyét a kulturális turizmuson belül kell keresnünk.
Ugyanis a vallási turizmusban részt vevők a kultúrtörténeti, művészettörténeti
vagy néprajzi tekintetben jelentős értékeket kívánják megtekinteni vagy ilyen
helyszíneken élik meg a számukra fontos lelki eseményeket. Mint a felmérések, becslések bizonyítják, egyre nagyobb azon turistáknak,
vendégeknek, utazóknak a száma, akik a vallási turizmus kategóriájába sorolható
helyszíneket, eseményeket keresik fel. Lehetnek köztük vallásos, a vallásukat
gyakorló személyek és olyanok is, akiket egyszerűen a fennmaradt szakrális,
kulturális, művészeti értékek vonzanak. Az első csoportba soroltak utazással
kapcsolatos indítéka a hitélethez kötődik, hitüket szeretnék gyakorolni,
megélni vagy megerősíteni, ezért keresik fel a szakrális helyszíneket akár
zarándokként, akár búcsújáró vagy kegyhelylátogató vendégként. A második típust nem elsősorban hitének át- vagy megélése motiválja, hanem
leggyakrabban az épített, tárgyi vagy szellemi örökség ránk maradt értékei
keltik fel figyelmét, kíváncsiságát. De nagyon sokan vannak közöttük, akik a
szabadidő egyik eltöltési módjaként szervezetten vagy egyénileg elindulnak a
híres, egykor vagy ma is egyházi tulajdonban lévő örökségek nyomában. Mások
viszont egy-egy ismertebb zarándokút megtételét mint testi-lelki kihívást
fogadják, és önmaguknak is bizonyítva járják heteken, esetleg több hónapon át a
gyalogos vándorutat1 (lásd a Camino vagy a Szent Márton-út). A vallási turizmus definíciójának keresésekor szinte mindenki két részre
választja szét a meghatározást, azaz a definíciónak egy szűkebb és egy tágabb
értelmezését adja meg.2 Valódi, szűk értelemben csak a
zarándokutat és a búcsújárást, a vallási eseményeken való részvételt
tekinthetjük vallási turizmusnak, és azt is csak akkor, ha a hívő ember
lelkében is részese az eseménynek, az út megszervezői a lelkiségre jobban
ügyelnek, mint az egyéb turisztikai szolgáltatásokra. Ha viszont a fogalmat
tágabban értelmezzük,3 akkor azt is vallási turizmusnak
minősíthetjük, amikor hívők vagy nem hívők vallási nevezetességeket keresnek
fel, néznek meg, de ezeket nem mint szent helyeket, hanem mint kulturális,
történelmi vagy művészeti emléket értékelik.4 A vallási turizmus jelentősége világszerte megnőtt. Nagy érdeklődés
mutatkozik e téren Magyarországon is. Ez a magyarázata annak, hogy a
Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán a 2009/2010. tanévtől
kezdődően a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak lehetősége van választható
specializációként részt venni a vallásturizmus-képzésben. A vallási turizmus rövid története A vallási turizmus rövid történeti áttekintése arról ad hírt, hogy ez volt
az idegenforgalom egyik legősibb turisztikai formája. Az általunk ismert
történelmi adatokból tudjuk, hogy jelen volt már az ókorban is (jósdák,
szentélyek, a jeruzsálemi Templom látogatása stb.) a poli-teista és a monoteista
vallásokban egyaránt. A középkorban a keresztény, a zsidó és az iszlám hit
szent helyei vonzották nagy számban a zarándokokat.5Kezdetben a
Szentföld és Róma képezte a keresztény zarándoklatok célját, később pedig
Santiago de Compostela, majd az ereklyekultusz megjelenését követően Aachen,
Assisi, Köln, Loretto, Marburg, a Nyulak-szigete, Garamszentbenedek, és hosszan
folytathatnánk az európai és a magyar példák sorát.6 A zarándoklatok megélénkülésében és a kegyhelyek gyakori látogatásában
újabb lendületet a barokk korszaka, az ellenreformáció kora hozott. Ekkor
különösen a Mária búcsújáró helyek jelentősége növekedett meg. Aztán a
felvilágosodás időszakában csökkent a zarándokok vagy a szakrális helyeket
felkeresők száma. Majd a 19. és 20. század megint fellendülést eredményezett a
spirituális turizmus terén (Lourdes, Fatima, Medzsugorje, Csatka stb.). Amikor vallási turizmusról beszélünk, nemcsak a kereszténységre kell
gondolnunk, hiszen szinte minden vallás lényegéhez hozzátartozik a szent helyek
felkeresése. Azonban jelen írás a kereszténység zarándoklatait, ezen belül is a
római, illetve görögkatolikus felekezeteket érinti elsősorban, hiszen e
közösségek életében van jelen eleven hitéleti mozzanatként a szent helyek
látogatása. A vallási turizmus mint egyre jelentősebbé váló turisztikai termék Napjainkban nagyon sok turisztikai szakember megfogalmazza, hogy az
idegenforgalom egyik húzóágazata a vallási turizmus lehet, hiszen a vallási
turizmusban részt vevők száma magas, és láthatóan egyre növekszik. A
Turisztikai Világszervezet (WTO) felmérése szerint a turizmus teljes területét
alapul véve 20-30 százalék a vallási turizmus részesedése, és - szintén fontos
adat! - a szervezett utazásokon részt vevőknek több mint egyharmada jelentkezik
vallási útra. Magyarországon azonban ez az arány még csak hét-nyolc százalék.7 Néhány WTO-felmérés szerinti adattal igazolhatóak a fenti kijelentések.
Mint ismert, a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye a Vatikán, amely
a becslések szerint évente 20 millió hívőt, illetve turistát fogad. A
lengyelországi Cz^stochowában, ahol a zarándokok a hitük szerint a Szent Lukács
evangélista festette Madonna-képet keresik fel, a jelenlegi becslések szerint
évente 4-5 millió ember látogatja meg a kegyhelyet. Portugália legszentebb
helye Fatima. „A zarándokokat kiszolgáló helyi szervezet adatai alapján
2004-ben mintegy 7 millió látogató érkezett a településre, szemben az 1993-as
2,3 millióval."8 Nem tudunk egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy mi lehet a vallási
turizmus egyre népszerűbbé válásának oka. Talán az indítékok között a hit
keresése, a hit megélése, a találkozás áll az első helyen. Ugyanis a
zarándoklat egyik fontos kulcsszava a találkozás. Találkozás Istennel, de
találkozás a zarándoktársakkal is - hiszen a közösség lényeges szerepet játszik
a hit gyakorlásában -, vagy némely esetben az elcsen-desedés, a lélek békéjének
a megtalálása, az önmagunkra találás is fontos motiváció lehet az elindulásra.
A hiten, a találkozáson kívül azokat a tényezőket is meg kell említenünk,
amelyek általában a turizmus és más turisztikai termékek keresletének
növekedéséhez is vezettek. Egy-egy óriásplakát vagy kedvező képet festő film
hatására ugyancsak nagy számban indulnak útnak az emberek, a zarándokok (lásd
Tolvaly Ferenc könyve,9 filmje a Caminóról). A vallási utakat ma többen úgy tekintik, mint a személyes hit
megerősítőjét, igazolóját, sokan viszont a különlegességet keresik benne. Így a
résztvevők száma több forrásból gyarapodik. A vallási turizmus sikere az idegenforgalom és az egyház harmonikus
együttműködésén is múlik. Az egyházban szintén megvan a nyitás szándéka,
ugyanis az értékes, régi, gyakran monumentális épületek fenntartása,
karbantartása miatt rákényszerülnek az ilyen jellegű gazdasági tevékenységre.
Hiszen - Csizmazia Bulcsú Turisták a templomban10című
cikkét idézve, amelyben leírja, hogy a tihanyi apátságot és kiállításait évente
több mint 200 ezer látogató keresi fel - ma már nem áll az egyházi intézmények
mögött I. András király, aki 1055-ben nemcsak megalapította az apátságot, de
működésének anyagi feltételét is biztosította. Ma valahonnan pénzt kell
előteremteni ezeknek a régi, ezért több karbantartást igény-l ő egyházi
építményeknek a megóvására. Egyik lehetőség erre az, ha a turisták előtt minél több
területet megnyitnak, és ebből bevételhez jutnak. Nagyon fontos következménye lehet e turizmuságazat megerősödésének, hogy
egyre több idegenforgalmi, örökségvédelmi szakember és pap megérti, képviseli
azt, hogy a vallási turizmus segítheti értékeink, hagyományaink megőrzését,
hozzájárulhat a fenntarthatósághoz. Az egyházon belül elkezdődött az idegenforgalom irányába mutató szervezeti
kiépülés. A Turizmus Világszövetség (WTO) mellett a Szentszék állandó
Megfigyelő Missziót hozott létre. A Világszövetség 1980-ban kezdeményezte, hogy
szeptember 27. a turizmus világnapja legyen, 1999-ben pedig elfogadta a
Turizmus Nemzetközi Etikai Kódexét. A katolikus egyház szintén csatlakozott
ennek a napnak a megünnepléséhez, és elfogadta az Etikai Kódex alapelveit
is. Különösen II. János Pál pápa tett sokat e tekintetben, az ő megfogalmazása
szerint a turizmus önmagában is érték: tapasztalatcsere, tolerancia, béke. A
vatikáni útmutatás buzdítja a nemzeti egyházakat is az idegenforgalomba való
bekapcsolódásra. Annál is inkább indokolt ez az ösztönzés, mivel a papok
ugyancsak megtapasztalták, hogy Európában százezrek járják a spanyolországi
Caminót, milliók fordulnak meg Lourdes-ban, Fatimában, Czestochowában. Boldog
II. János Pál pápa, az utazó pápa többször megfogalmazta, hogy az egyháznak is
reagálnia kell ezekre a feléledő igényekre. Támogatni kell a vallási célú
turizmust, hiszen egymás szokásainak, hitének megismerése elősegíti a békét, a
békés egymás mellett élést, a szolidaritás érzését, a megértést.11 Zarándokutak, búcsújárás ma Magyarországon Napjainkban Magyarországon érezhetően növekszik a vallási turizmus
jelentősége. Nemcsak az egyes búcsújáró helyek élesztik fel a búcsú egykori
tartalmát és a hozzá fűződő hagyományokat, a viselkedési, öltözködési,
táplálkozási kultúrát (Máriapócs, Máriagyűd, Csatka, Vasvár-Szentkút,
Mátraverebély-Szentkút, Osli, Bodajk, Csicsó stb.), hanem egykor létező vagy
teljesen újonnan kigondolt zarándokutak is szerveződnek. A legismertebb utak
közé tartozik a Szent Márton-út, a Mária-út, a Gyöngyök útja (Via
Margaritarum), a Szent Jakab-út (Magyar Camino), a magyar zarándokút és a Szent
Erzsébet-út. Az alábbiakban röviden bemutatom a felsoroltakat, a honlapcímekre
hivatkozva. Szent Márton-út 2005-ben az Európa Tanács Szombathelytől a franciaországi Tours-ig vezető
utat12 Szent Márton Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította.
Szent Márton tisztelői közül azóta már többen megtették ezt a hosszú utat vagy
annak egy szakaszát. Sokféle lehetőség kínálkozik: autóval, kerékpárral vagy
gyalogosan is végigjárható az út egy-egy részlete. A Szombathely-Tours közötti
útvonal hossza 1700 km, Szent Márton szülőhelyétől a nyughelyéig vezető
zarándoklat összeköti a Szent Márton-kultuszt ápoló helyszíneket. A teljes utat
- többek között - egy magyar és egy francia fiatal együtt járta végig. A főág
mellett Szom-bathelyről13 Szent Márton nyomát követve
Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Szlovákiában nagyon
sok már felavatott és több száz ember által végigjárt útvonal található
Szombathely központtal. Ha egyet, például a szlovéniai Mártonhely (Martjanci)
és Szombathely közötti szakasz értékeit keressük (Via Latinorum), akkor a
spirituális helyszíneken túl a nemzeti érzést, az identitástudatot erősítő
helyszíneket is ki lehet emelni. Mártonhelyen a 14. század végéről fennmaradt
gótikus templomban az Aquila János által festett, Szent Márton életének
jeleneteit ábrázoló freskókat csodálhatjuk meg. A tótlaki (Selo) körtemplom a
romanika egyik gyöngyszeme, szintén értékes a domonkosfai (Domanjsevci) 13.
század elején épült, Szent Márton tiszteletére felszentelt templom.
Kercaszomoron a Tisza István tiszteletére újból elültetett emlékfákat,
Felsőjánosfán az Újszülöttek parkját, a szattai erdő közepén Szatta falu
tanúfáját és azt a kopjafát lehet látni, amely a török harcok áldozataira
emlékezteti az arra tévedt késői utódot. Pusztacsatáron az egykori plébánosok
nevét egy keresztre vésték, Nádasdon a templomkertben szintén kereszt áll,
amely a Nádasdyak, a korábbi plébánosok, a protestáns hívek emlékét őrzi. Egy
emlékkő pedig arról tanúskodik, hogy Szent István idején melyik volt az a tíz
falu, amely közösen építette meg az első templomot. Egy fából faragott
emléktáblán pedig a közösség ősi iskoláinak és egykori tanítóinak neve
olvasható, előttük tisztelegnek a falu lakói. A rekonstruált Szent Istvánkori
rotunda (körtemplom) ugyancsak a nádasdi hívek erejét, hitét hirdeti. A Szent
Márton-út csúcspontja az Árpád-kori jáki templom. A zarándoklat Szombathelyen a
Szent Márton-templom kápolnájában, a Szent Márton-oltárnál fejeződik be. Az
oltáron ez a felirat olvasható: „Hic natus est sanctus Martinus" (Itt
született Szent Márton). Az egyre ismertebbé váló másik zarándokút a Mária-út, amely azzal a céllal
jött létre, hogy Közép-Európán átívelő spirituális túraút legyen. Kereszt
alakot képezve köti majd össze Mariazellt, a magyarok középkor óta tisztelt
búcsújáró helyét Csíksomlyóval, amely jelenleg a magyar nemzet legfontosabb
kegyhelye, illetve Cz^stochowát, Lengyelország lelki fővárosát, a magyar
pálosok ősi fészkét Medzsugorjéval, azzal a bosznia-her-cegovinai településsel,
ahova 1981 óta a Mária-jelenések hatására állandóan nagy tömeg érkezik. Vonzza
ez a hely az ifjúságot, de folyamatosan zajlanak itt papvagy házastalálkozók
is. Mindegyik felsorolt helyszínen milliós nagyságrendben jelennek meg a
zarándokok. Őket szeretnék a Mária-út szervezői Magyarországra is elhozni,
hiszen a kereszt két ága éppen az országban metszi egymást. A zarándokút
nyugat-keleti ága Mariazell-től indul, és Magyarországon Celldömölk, Budapest,
Máriapócs (és természetesen sok más Mária-kultuszt ápoló kegyhely) érintésével
jut el Csíksomlyóra. 1400 km az út hossza, ennek ellenére már jó néhányan
végigjárták a teljes utat, és még többen egy-egy szakaszát. Erről a Mária-út
honlapján14 szép beszámolókat lehet olvasni. Egyre ismertebb a
logója, és a kijelölt útvonal mentén szerveződik a szálláshálózat. A jeleket is
felfestették önkéntesek munkájának köszönhetően, sok útszakaszon már folyamatosan
gondoskodnak a karbantartásról, és készülnek az utat bemutató útikalauzok is.
Sőt, több szakaszon már GPS-re tölthető információk is rendelkezésre állnak.
Ugyancsak segít az út ismertté válásában a Mária Rádióban kéthetente elhangzó
adás a zarándokútról. Gyöngyök útja A Via Margaritarum15 zarándokút szintén járható, jelzett
útvonal. 2006 tavaszán Veres András megyéspüspök nyitotta meg a kezdőpontnál, a
margitszigeti domonkos kolostornál. A középkori magyar zarándokhagyományokat
szeretnék ennek az útnak a kigondolói újraéleszteni. A 760 km-es gyalogos út a
magyarság számára két fontos zarándokhelyet, Mátraverebély-Szentkutat és az
ausztriai Mariazellt köti össze. Az útvonal érinti a középkori Magyarország
legfontosabb városait: Budát, Esztergomot, Veszprémet, Celldömölköt („magyar
Mariazell"), majd az országhatáron átlépve a Via Sacrához, az ősi
mariazelli zarándokúthoz kapcsolódik, és Mariazellnél csatlakozik az európai
Caminóhoz. A Gyöngyök útja egy kör alakban elhelyezett gyöngyfüzért választott
jelzésként, és a mögé kiépített spirituális gondolatokat az Élet
gyöngyei címen foglalják össze. Az útvonal kijelölése többé-kevésbé
megtörtént, de kevesen tudnak még róla. Az újraélesztett út leg-kitaposottabb
része a Margitsziget és Mátraverebély-Szentkút közötti szakasz.16 A Szent Jakab-út A Szent Jakab-út szintén lelkes szervezőket és zarándokokat tudhat maga
mögött, akik Magyar Caminóként jelölik meg ezt a zarándokútvonalat. Céljuk,
hogy azt az utat elevenítsék fel, amely a középkorban a spanyolországi Szent
Jakab-úthoz vezette el Közép-Európa zarándokait. A középkorban Magyarországon
Lébény (ma Győr-Moson-Sopron megye) Szent Jakab-temploma egy fontos állomása
volt a Caminóra igyekvőknek. Lébényben ma is minden esztendőben Szent Jakab
ünnepén (július 25.) megpihennek a Budapestről Zsámbékon, Tatán, Pannonhalmán,
Győrön át érkező zarándokok, és onnan folytatják útjukat az ausztriai
Wolfsthalig. Ugyanis ezt a települést tartják számon a Spanyolországba vezető
Camino legkeletibb pontjaként. A Budapesttől Lébényig vezető út látnivalóiról
(Zsámbék, Tata, Nagyigmánd, Táp, Pannonhalma, Győr stb.) is részletes
információkat közvetít a honlap,17 sőt a korábbi utakról
készült DVD-k is tájékoztatnak, felkészítenek a zarándoklatra. Az Árpád-kori
román stílusú lébényi Szent Jakab-templom ma szépen felújítva várja a
zarándokokat, az érdeklődőket. A falu életében ismét jeles ünneppé vált Szent
Jakab napja. A Lébény című újságból értesülhetünk arról, hogy
számtalan egyházi és világi jellegű rendezvénnyel készülnek az ünnepre, a
zarándokok fogadására. Ez szintén fontos hozadéka a vallási turizmusnak, hiszen
egy eddig elzárt falu ismertté lesz, büszke lesz értékeire, nyit a külvilág
felé, befogadja az oda érkezőt. Az értékek felismerése, a méltán érzett
büszkeség hozzájárulhat azok fenntartásához, a hagyományok megelevenedésé-hez,
a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez. Ma Magyarországon ez is nagyon
fontos cél, és az egyház segítségére igen nagy szükség van e téren is. Magyar zarándokút A magyar zarándokút szintén úgy határozza meg magát, mint magyar Camino:
„Az ország gerincén átívelő, összefogással létesített Magyar Camino".18De
nem a szó fizikai vagy földrajzi értelmében kíván versenyre kelni a
spanyolországi Caminóval, hanem szellemi, spirituális tekintetben. Közel 420 km
az út hosz-sza, Esztergom és Máriagyűd között, észak-dél irányban húzódik. A
szervezők 14 szakaszra osztották fel a búcsújáró helyeket (Máriaremete,
Máriagyűd), szakrális helyszíneket (Kalocsa, Pécsvárad), nemzeti történelmünk
szempontjából jelentős településeket (Esztergom, Pécs) érintő útvonalat.
Útlevél, szálláshelykínálat teszi hasonlóvá a spanyol Caminóhoz, még
zarándoksegítő személyekre is lehet támaszkodni. 2011 tavaszán alakították ki,
és a majdan kiépülő Mária-út észak-déli tengelyéhez kívánnak vele csatlakozni. Szent Erzsébet-zarándokút A Szent Erzsébet-zarándokút a sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a
kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány szervezésében jött létre.
ÉszakMagyarországon halad, Sárospatakot, Árpád-házi Szent Erzsébet
feltételezett szülőhelyét és Kassát kapcsolja egybe. Kassán található a
gyönyörű gótikus Szent Erzsébet-katedrális, évszázadok óta ez a Kárpát-medencei
Szent Erzsébet-kultusz központja. Itt van II. Rákóczi Ferenc nyughelye, itt
voltak a nagyságos fejedelem birtokai, e táj a szülőföldje, ezért az utat is
így nevezik meg: „Szent Erzsébet útján, a Rákócziak földjén."19 A Szent
Erzsébet születésének 800. évfordulója kapcsán elnyert pályázati forrásokból
(Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program) alakult ki az
útvonal, amelyet 2011 pünkösdjén nyitottak meg. Sárospatakról Hollóházán,
Füzéren, Regécen, Telkibányán, Szkároson, Baksán át jutottak Kassára a
zarándokok. A szervezők elképzelése szerint az út majd folytatódik Budapest,
Esztergom, Pozsony irányában, onnan pedig Szent Erzsébet élete helyszíneit
követve Wartburg, Eisenach és Marburg felé, csatlakozva a németországi
Elisabethpfadhoz.20 Nem kijelölt útvonalon haladó zarándoklatok, búcsújárások A kitáblázott, egységes jelzéssel ellátott, az előbbiekben bemutatott
zarándok-utakon kívül nagyon sok olyan zarándoklat létezik, amelyet
szerzetesek, papok szerveznek, és hol az úti cél a meghatározó, hol pedig
egy-egy jeles esemény idő pontja. Itt ki kell emelni a pálosokat, akik gyakran vezetnek gyalogos
zarándokuta-kat egykori és mai pálos kolostorokhoz (Klastrompuszta,
Budaszentlőrinc, Nagyvázsony, Gellért-hegyi Sziklatemplom, Márianosztra,
Pálosszentkút stb.), kegyhelyekhez. A motoros zarándokok élén szintén gyakran
látunk pálos szerzetest.21 A bencések magyarországi központja Pannonhalma, amely ugyancsak a hívők és
érdeklődők ezreit vonzza. Szent Márton és Szent István öröksége, az ezeréves
bencés múlt, valamint a nemrég épült Szent Jakab-zarándokszállás várja az ide
érkezőt. A pannonhalminál fél évszázaddal később alapított tihanyi apátság
ugyancsak sok hívőt, érdeklődőt lát vendégül. Zalavár, Bakonybél vagy Pécsvárad
ugyancsak kedvelt célpont. Meg kell említeni a ferencesek tevékenységét is, akik ősi búcsújáró helyeinken
a zarándokok lelki gondozását, a búcsújáró helyek fenntartását végezték és
végzik ma is, például Mátraverebély-Szentkúton, Máriagyűdön, Baján,
Mária-radnán vagy Csíksomlyón. Egyik fontos szervezésük az az évente ismétlőd ő
zarándoklat, amikor is közel 300 fiatal Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra
gyalogol. Itt szervezik meg az ifjúsági vagy a generációk találkozóját. Évről évre jelentősen emelkedik az ország különböző tájairól a máriapócsi
kegyhelyre zarándokolók száma. Máriapócs a magyarországi, illetve a határon
túli magyar és nem magyar ajkú görögkatolikusok központja, de Magyarország
nemzeti kegyhelye is. Pályázati forrásokból a Hit és egészségprogram
keretében Nyírbátorban és Máriapócson sok szolgáltatás épült ki a hívek, a
vendégek fogadására. A Nyírség Fejlődéséért LEADER Egyesület célja Nyírbátor,
Máriapócs értékeinek megőrzése, erre alapozták fejlesztési elképzelésüket. E
program keretében szakemberek sokasága ismerkedett egy-egy település helyi
hagyományaival, törekvéseivel, és egyeztetett a közös, vallási turizmussal
kapcsolatos teendőkről.22 Máriapócs jelentős szerepet játszik
abban is, hogy ezen a helyen a különböző nemzetiségek békében találkozhatnak
egymással. A már többször említett Mátraverbély-Szentkút mellett további fontos Máriabúcsújáró
helyeket lehetne kiemelni, amelyek hívek ezreit vonzzák. Így többek között
Máriabesnyő, Csatka (a cigányság búcsújáró helye), Celldömölk nevét érdemes
kiemelni. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy egyre
fontosabb szakrális eseménnyé válik a csíksomlyói Szűz Mária-szobor
meglátogatása. Az egyházi szervezés mellett az utazási irodák, a busztársaságok
is aktívan részt vesznek a pünkösdi búcsúra induló határon inneni és túli
magyarok utaztatásában. A kezdetben egy különvonat indítása után ma már két
vonatot -Székely Gyors és Csíksomlyói Expressz - töltenek meg a búcsúsok. A
szombati búcsút követően szinte mindenki továbbzarándokol Gyimesbükkre. A
szakrális élményen túl a „magyartalálkozó", valamint Erdély megismerése
igazi lelki feltöltődést nyújt mindenkinek. Meg kell állapítanunk, hogy a vallási turizmus bizonyos értelemben a protestáns felekezetek
életében is jelen van. A protestáns közösségek számára szintén fontos a
találkozás, az együttlét, a múlt és a hit közös átélése. A testvérgyülekezeti
találkozók, az emlékhelyek felkeresése (Debrecen, Pápa, Sárospatak, Sopron), a
révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban vagy a magyarországi
református egyház balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferenciaközpontjában zajló
konferenciák, tapasztalatcserék szintén ezt a célt szolgálják. Összegzés Ahhoz azonban, hogy az említett kezdeményezések kibontakozzanak, és a
felsorolt utakat évente valóban százezrek járják végig, mint a spanyolországi
Caminót, elsősorban turisztikailag és vallási téren is jól képzett
szakemberekre van szükség. Ezt már felismerték Krakkóban a Pápai Teológiai
Akadémián, ahol az egyházi képzésben részt vevők számára kínálnak turisztikai
ismereteket. A győri Apáczai Karon pedig a leendő turisztikai szakemberek
kapnak teológiai, egyháztörténeti és más, a lelkiséget középpontba helyező
képzést. Az egyházi vezetők és turisztikai szakemberek harmonikus
kapcsolatalakítására ma már nagyon jó példákat lehet látni. Miután az egyházak
felismerték az összefogás szükségességét, azt, hogy az e téma iránt érdeklődő
vendégeket megfelelően csak együtt, azaz az egyház és az idegenforgalom tudja
kiszolgálni, egyre gyakrabban alkalmaznak idegenforgalmi szakembereket és jól
képzett, a hitélet területén is eligazodó, egy templomban is biztosan
tájékozódó idegenvezetőket (Pannonhalma, Szombathely). Már több helyen felkészültek a turisták igényeinek kiszolgálására: például
látogatóközpontok kialakításával (lásd Szombathelyi Szent Márton
Látogatóközpont), valamint többnyelvű kiadványok, tájékoztató anyagok
közreadásával. A Balaton-parti települések templomai a többnyelvű
szertartásokkal ugyancsak az ott pihenő vallásos turistákat igyekeznek
megszólítani. Ma Magyarországon hét utazási iroda vállalja vallási utak lebonyolítását.
Szívesen szerveznek utakat plébániai közösségeknek, lelkiségi csoportoknak.
Szeretnék mindenkinek megmutatni, hogy van megélhető kereszténység, ahol az
imának, a jókedvnek, az evésnek és a pihenésnek is megvan a helye, megvan a
szerepe.23 Szerencsés egybeesés, hogy a vallási utak iránt éledő igényt a kormányzat
is támogatja, a nemzeti turisztikai stratégia részének tekinti a vallási
turizmust. Fontos rendezvény volt az Esztergomban 2011 májusában Vallási
turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címen megrendezett
kétnapos konferen-cia,24 ahol szinte minden jelentős európai és
magyar zarándokút képviselője szót kapott, ahol a jelenlegi kormányzat
állásfoglalását is közvetítették, miszerint stratégiai ágazatnak tekintik a
turizmust, ezen belül is a vallási turizmust és minden olyan közösséget, amely
értéket teremt. „Az egyházak által védett és átadott értékek nemzet- és
közösségmegtartó erejűek. Éppen ezért tartjuk fontosnak ezen nemzeti értékeink
védelmét, ápolását és átadását nemcsak hazánkban, hanem a határainkon túl
élőknek is" - mondta Simicskó István.25 Ekkor hangzott el
az a gondolat is, amely szerint a vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki
és szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez. Jól látható, hogy valamennyi zarándokútvonal átnyúlik a határon vagy
határokon, tehát valóban a szomszédos vagy távolabbi európai népek békés
együttélésére épít, azt erősíti. Napjainkban számos uniós pályázati lehetőség
nyílt meg (például Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési
Program; PILGRIMAGE AT-HU Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában stb.),
amelyekben a vallási turizmushoz kötődő utak is szerepelhetnek, így anyagi
forráshoz is juthatnak a szervezőik. Az írás elején érintett „üzlet vagy tartalom" gondolathoz visszatérve
meg kell állapítani, hogy elsődleges csakis a tartalom lehet. Nyilvánvaló, hogy
az egyháznak nem lehet célja a turisták igényeinek kiszolgálása, sokkal inkább
arra kell törekednie, hogy a vendégben, az érdeklődőben ébresszen igényeket.
Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy a hit a legnagyobb erő, a hit járulhat
hozzá a szellemi, lelki, erkölcsi megújuláshoz. Egy zarándokúton a természetet járva megtisztul az ember gondolkodása,
lelke. Egy többnapos gyalogos zarándok-útnak mindig sok a tanulsága. Az ember
jobban megérti önmagát, a társát, az élet lényegét, megéli hitét. A vándor
tudja, hogy nem adhatja fel, bármi történik, egyik lépésnek követnie kell a
másikat, ha esik, ha fúj, és főleg ha süt a nap, a kitűzött szakasznak estére
akkor is az ő lépései által kell elfogynia. A gyalogos vándornak van ideje
gondolkodni, elmélkedni, tűnődni azon a sok szépségen, amit Isten számunkra
megteremtett. Gyönyörködhet a természetben, az emberi kéz építette értékekben.
És miközben gyönyörködik, újraéled szívében a derű, az öröm, a bizakodás, a
hit. Erdőn-mezőn haladva elcsendesedik nemcsak a külvilág, hanem az a sok
nyugtalanság is, amely a mindennapok taposómalmában elnyomja a lélek biztos
értékrendjét. Ezért a békéért választják évről évre egyre többen a pihenésnek,
a feltöltődésnek ezt a módját. Religionstourismus in Ungarn Heutzutage ist die wachsende Bedeutung des Religionstourismus sowohl in
verschiedenen Ländern von Europa als auch in Ungarn zu erfahren. Nicht nur die
Gläubigen, sondern die einfachen Touristen sind motiviert an einer neuorganisierten
oder traditionsreichen, alten Pilgerreise teilzunehmen. In der ersten Hälfte
des Artikels werden die Definition, der Begriff des Religionstourismus im
engeren Sinne, und die zunehmende Bedeutung des Pilgertourismus untersucht. Wie
es bekannt ist, immer mehrere Menschen sehnen sich nach spirituellen
Erlebnissen, deshalb suchen sie die Wallfahrts- und Pilgerstätte, heiligen
Orte, nehmen sie an einer Pilgerfahrt teil. Ein spiritueller Weg kann für den
Menschen die Selbst-findung, die Verstärkung eigenen Glaubens oder ein mit
anderen Pilgern gemeinsam erlebtes Ereignis bedeuten. Im zweiten Teil des
Aufsatzes wird der Akzent auf die im Rahmen des Religionstourismus in Ungarn
organisierten Pilgerwege, Wallfahrtsroute gelegt. Eine wichtige Frage ist, wie
die Katholische Kirche den Pilgertourismus beurteilt, wie die Möglichkeit einer
Zusammenarbeit zwischen Kirchenvertreter und Tourismusfachleuten ausgenutzt
wird. Fast jeder Pilgerweg bietet den Fachleuten eine gute Möglichkeit der
grenzüberschreitenden Zusammenarbeit. Schlagwörter: Religionstourismus; Pilgerweg; Wallfahrt; Treffen, Zusammenarbeit zwischen
den Kirchenvertretern und Tourismusfachleuten
A szerző a Nyugat-magyarországi
Egyetem Apáczai Csere János Karának előadótanára, oktatási dékánhelyettes.
Kutatási területe a magyar nyelvészet és a magyar művelődéstörténet. A magyar
nyelvészeten belül a névtanhoz és a szociolingvisztikához kötődnek a kutatásai.
Szülőföldje (Rábaköz) és lakóhelye (Győr) személynévadását,
személynévhasználatát vizsgálja. Megjelent könyvei ezen területek monografikus
összefoglalói. A magyar művelődéstörténetből a Nyugat-Dunántúl kulturális
értékeit, valamint a magyar szakrális szellemi és tárgyi örökséget kutatja.
Fakultásuk Magyarországon elsőként indította el a vallásturizmus-képzést, ennek
a kidolgozását vállalta, és a szakirány felelőseként tevékenykedik.
Forrás: http://epa.oszk.hu/00900/00939/00134/keresztenyszo_EPA00939_2011_12_3.html |