4000 km zarándoklat 
5 ország - 5 millió lépés
Európán át 
Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Interjúk, cikkek, megjelenések [2]
Körkérdésünk
Milyen sűrűséggel olvasnál friss híreket ezen oldalon?

Összes válasz: 55
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Főoldal » Cikkek » Szent Jakab zarándokút » Interjúk, cikkek, megjelenések

A VALLÁSI TURIZMUS JELENLÉTE MA MAGYARORSZÁGON

 A VALLÁSI TURIZMUS JELENLÉTE MA
MAGYARORSZÁGON

Varga Mária

 

A vallási turizmus fogalma

A vallási turizmus kifejezés olyan jelzős szerkezet, amelyben a jelzett szó az idegenforgalomhoz kötődő tartalmakat idéz fel bennünk, míg a jelző a tevékenység lelkiségéről, spirituális jellegéről közvetít üzenetet. E miatt a kettősség miatt nehéz a pontos definícióját megadni. Egyrészt az tapasztalható, hogy nem egyszerű a két terület összehangolása, nehéz döntések előtt áll, aki az „üzlet vagy tartalom" kérdésével birkózik, másrészt viszont szép feladatokat kínál a szakembereknek, sokat ígérő együttműködésre szólítja a szakterület iránt érdeklődő világiakat és egyháziakat.

A vallási turizmus helyét a kulturális turizmuson belül kell keresnünk. Ugyanis a vallási turizmusban részt vevők a kultúrtörténeti, művészettörténeti vagy néprajzi tekintetben jelentős értékeket kívánják megtekinteni vagy ilyen helyszíneken élik meg a számukra fontos lelki eseményeket.

Mint a felmérések, becslések bizonyítják, egyre nagyobb azon turistáknak, vendégeknek, utazóknak a száma, akik a vallási turizmus kategóriájába sorolható helyszíneket, eseményeket keresik fel. Lehetnek köztük vallásos, a vallásukat gyakorló személyek és olyanok is, akiket egyszerűen a fennmaradt szakrális, kulturális, művészeti értékek vonzanak. Az első csoportba soroltak utazással kapcsolatos indítéka a hitélethez kötődik, hitüket szeretnék gyakorolni, megélni vagy megerősíteni, ezért keresik fel a szakrális helyszíneket akár zarándokként, akár búcsújáró vagy kegyhelylátogató vendégként.

A második típust nem elsősorban hitének át- vagy megélése motiválja, hanem leggyakrabban az épített, tárgyi vagy szellemi örökség ránk maradt értékei keltik fel figyelmét, kíváncsiságát. De nagyon sokan vannak közöttük, akik a szabadidő egyik eltöltési módjaként szervezetten vagy egyénileg elindulnak a híres, egykor vagy ma is egyházi tulajdonban lévő örökségek nyomában. Mások viszont egy-egy ismertebb zarándokút megtételét mint testi-lelki kihívást fogadják, és önmaguknak is bizonyítva járják heteken, esetleg több hónapon át a gyalogos vándorutat(lásd a Camino vagy a Szent Márton-út).

A vallási turizmus definíciójának keresésekor szinte mindenki két részre választja szét a meghatározást, azaz a definíciónak egy szűkebb és egy tágabb értelmezését adja meg.2 Valódi, szűk értelemben csak a zarándokutat és a búcsújárást, a vallási eseményeken való részvételt tekinthetjük vallási turizmusnak, és azt is csak akkor, ha a hívő ember lelkében is részese az eseménynek, az út megszervezői a lelkiségre jobban ügyelnek, mint az egyéb turisztikai szolgáltatásokra. Ha viszont a fogalmat tágabban értelmezzük,3 akkor azt is vallási turizmusnak minősíthetjük, amikor hívők vagy nem hívők vallási nevezetességeket keresnek fel, néznek meg, de ezeket nem mint szent helyeket, hanem mint kulturális, történelmi vagy művészeti emléket értékelik.4

A vallási turizmus jelentősége világszerte megnőtt. Nagy érdeklődés mutatkozik e téren Magyarországon is. Ez a magyarázata annak, hogy a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán a 2009/2010. tanévtől kezdődően a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak lehetősége van választható specializációként részt venni a vallásturizmus-képzésben.

A vallási turizmus rövid története

A vallási turizmus rövid történeti áttekintése arról ad hírt, hogy ez volt az idegenforgalom egyik legősibb turisztikai formája. Az általunk ismert történelmi adatokból tudjuk, hogy jelen volt már az ókorban is (jósdák, szentélyek, a jeruzsálemi Templom látogatása stb.) a poli-teista és a monoteista vallásokban egyaránt. A középkorban a keresztény, a zsidó és az iszlám hit szent helyei vonzották nagy számban a zarándokokat.5Kezdetben a Szentföld és Róma képezte a keresztény zarándoklatok célját, később pedig Santiago de Compostela, majd az ereklyekultusz megjelenését követően Aachen, Assisi, Köln, Loretto, Marburg, a Nyulak-szigete, Garamszentbenedek, és hosszan folytathatnánk az európai és a magyar példák sorát.6

A zarándoklatok megélénkülésében és a kegyhelyek gyakori látogatásában újabb lendületet a barokk korszaka, az ellenreformáció kora hozott. Ekkor különösen a Mária búcsújáró helyek jelentősége növekedett meg. Aztán a felvilágosodás időszakában csökkent a zarándokok vagy a szakrális helyeket felkeresők száma. Majd a 19. és 20. század megint fellendülést eredményezett a spirituális turizmus terén (Lourdes, Fatima, Medzsugorje, Csatka stb.).

Amikor vallási turizmusról beszélünk, nemcsak a kereszténységre kell gondolnunk, hiszen szinte minden vallás lényegéhez hozzátartozik a szent helyek felkeresése. Azonban jelen írás a kereszténység zarándoklatait, ezen belül is a római, illetve görögkatolikus felekezeteket érinti elsősorban, hiszen e közösségek életében van jelen eleven hitéleti mozzanatként a szent helyek látogatása.

A vallási turizmus mint egyre jelentősebbé váló turisztikai termék

Napjainkban nagyon sok turisztikai szakember megfogalmazza, hogy az idegenforgalom egyik húzóágazata a vallási turizmus lehet, hiszen a vallási turizmusban részt vevők száma magas, és láthatóan egyre növekszik. A Turisztikai Világszervezet (WTO) felmérése szerint a turizmus teljes területét alapul véve 20-30 százalék a vallási turizmus részesedése, és - szintén fontos adat! - a szervezett utazásokon részt vevőknek több mint egyharmada jelentkezik vallási útra. Magyarországon azonban ez az arány még csak hét-nyolc százalék.7

Néhány WTO-felmérés szerinti adattal igazolhatóak a fenti kijelentések. Mint ismert, a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye a Vatikán, amely a becslések szerint évente 20 millió hívőt, illetve turistát fogad. A lengyelországi Cz^stochowában, ahol a zarándokok a hitük szerint a Szent Lukács evangélista festette Madonna-képet keresik fel, a jelenlegi becslések szerint évente 4-5 millió ember látogatja meg a kegyhelyet. Portugália legszentebb helye Fatima. „A zarándokokat kiszolgáló helyi szervezet adatai alapján 2004-ben mintegy 7 millió látogató érkezett a településre, szemben az 1993-as 2,3 millióval."8

Nem tudunk egyértelműen válaszolni arra a kérdésre, hogy mi lehet a vallási turizmus egyre népszerűbbé válásának oka. Talán az indítékok között a hit keresése, a hit megélése, a találkozás áll az első helyen. Ugyanis a zarándoklat egyik fontos kulcsszava a találkozás. Találkozás Istennel, de találkozás a zarándoktársakkal is - hiszen a közösség lényeges szerepet játszik a hit gyakorlásában -, vagy némely esetben az elcsen-desedés, a lélek békéjének a megtalálása, az önmagunkra találás is fontos motiváció lehet az elindulásra. A hiten, a találkozáson kívül azokat a tényezőket is meg kell említenünk, amelyek általában a turizmus és más turisztikai termékek keresletének növekedéséhez is vezettek. Egy-egy óriásplakát vagy kedvező képet festő film hatására ugyancsak nagy számban indulnak útnak az emberek, a zarándokok (lásd Tolvaly Ferenc könyve,9 filmje a Caminóról).

A vallási utakat ma többen úgy tekintik, mint a személyes hit megerősítőjét, igazolóját, sokan viszont a különlegességet keresik benne. Így a résztvevők száma több forrásból gyarapodik.

A vallási turizmus sikere az idegenforgalom és az egyház harmonikus együttműködésén is múlik. Az egyházban szintén megvan a nyitás szándéka, ugyanis az értékes, régi, gyakran monumentális épületek fenntartása, karbantartása miatt rákényszerülnek az ilyen jellegű gazdasági tevékenységre. Hiszen - Csizmazia Bulcsú Turisták a templomban10című cikkét idézve, amelyben leírja, hogy a tihanyi apátságot és kiállításait évente több mint 200 ezer látogató keresi fel - ma már nem áll az egyházi intézmények mögött I. András király, aki 1055-ben nemcsak megalapította az apátságot, de működésének anyagi feltételét is biztosította. Ma valahonnan pénzt kell előteremteni ezeknek a régi, ezért több karbantartást igény-l ő egyházi építményeknek a megóvására. Egyik lehetőség erre az, ha a turisták előtt minél több területet megnyitnak, és ebből bevételhez jutnak.

Nagyon fontos következménye lehet e turizmuságazat megerősödésének, hogy egyre több idegenforgalmi, örökségvédelmi szakember és pap megérti, képviseli azt, hogy a vallási turizmus segítheti értékeink, hagyományaink megőrzését, hozzájárulhat a fenntarthatósághoz.

Az egyházon belül elkezdődött az idegenforgalom irányába mutató szervezeti kiépülés. A Turizmus Világszövetség (WTO) mellett a Szentszék állandó Megfigyelő Missziót hozott létre. A Világszövetség 1980-ban kezdeményezte, hogy szeptember 27. a turizmus világnapja legyen, 1999-ben pedig elfogadta a Turizmus Nemzetközi Etikai Kódexét. A katolikus egyház szintén csatlakozott ennek a napnak a megünnepléséhez, és elfogadta az Etikai Kódex alapelveit is. Különösen II. János Pál pápa tett sokat e tekintetben, az ő megfogalmazása szerint a turizmus önmagában is érték: tapasztalatcsere, tolerancia, béke. A vatikáni útmutatás buzdítja a nemzeti egyházakat is az idegenforgalomba való bekapcsolódásra. Annál is inkább indokolt ez az ösztönzés, mivel a papok ugyancsak megtapasztalták, hogy Európában százezrek járják a spanyolországi Caminót, milliók fordulnak meg Lourdes-ban, Fatimában, Czestochowában. Boldog II. János Pál pápa, az utazó pápa többször megfogalmazta, hogy az egyháznak is reagálnia kell ezekre a feléledő igényekre. Támogatni kell a vallási célú turizmust, hiszen egymás szokásainak, hitének megismerése elősegíti a békét, a békés egymás mellett élést, a szolidaritás érzését, a megértést.11

Zarándokutak, búcsújárás ma Magyarországon

Napjainkban Magyarországon érezhetően növekszik a vallási turizmus jelentősége. Nemcsak az egyes búcsújáró helyek élesztik fel a búcsú egykori tartalmát és a hozzá fűződő hagyományokat, a viselkedési, öltözködési, táplálkozási kultúrát (Máriapócs, Máriagyűd, Csatka, Vasvár-Szentkút, Mátraverebély-Szentkút, Osli, Bodajk, Csicsó stb.), hanem egykor létező vagy teljesen újonnan kigondolt zarándokutak is szerveződnek. A legismertebb utak közé tartozik a Szent Márton-út, a Mária-út, a Gyöngyök útja (Via Margaritarum), a Szent Jakab-út (Magyar Camino), a magyar zarándokút és a Szent Erzsébet-út. Az alábbiakban röviden bemutatom a felsoroltakat, a honlapcímekre hivatkozva.

Szent Márton-út

2005-ben az Európa Tanács Szombathelytől a franciaországi Tours-ig vezető utat12 Szent Márton Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította. Szent Márton tisztelői közül azóta már többen megtették ezt a hosszú utat vagy annak egy szakaszát. Sokféle lehetőség kínálkozik: autóval, kerékpárral vagy gyalogosan is végigjárható az út egy-egy részlete. A Szombathely-Tours közötti útvonal hossza 1700 km, Szent Márton szülőhelyétől a nyughelyéig vezető zarándoklat összeköti a Szent Márton-kultuszt ápoló helyszíneket. A teljes utat - többek között - egy magyar és egy francia fiatal együtt járta végig. A főág mellett Szom-bathelyről13 Szent Márton nyomát követve Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában, Szlovákiában nagyon sok már felavatott és több száz ember által végigjárt útvonal található Szombathely központtal. Ha egyet, például a szlovéniai Mártonhely (Martjanci) és Szombathely közötti szakasz értékeit keressük (Via Latinorum), akkor a spirituális helyszíneken túl a nemzeti érzést, az identitástudatot erősítő helyszíneket is ki lehet emelni. Mártonhelyen a 14. század végéről fennmaradt gótikus templomban az Aquila János által festett, Szent Márton életének jeleneteit ábrázoló freskókat csodálhatjuk meg. A tótlaki (Selo) körtemplom a romanika egyik gyöngyszeme, szintén értékes a domonkosfai (Domanjsevci) 13. század elején épült, Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. Kercaszomoron a Tisza István tiszteletére újból elültetett emlékfákat, Felsőjánosfán az Újszülöttek parkját, a szattai erdő közepén Szatta falu tanúfáját és azt a kopjafát lehet látni, amely a török harcok áldozataira emlékezteti az arra tévedt késői utódot. Pusztacsatáron az egykori plébánosok nevét egy keresztre vésték, Nádasdon a templomkertben szintén kereszt áll, amely a Nádasdyak, a korábbi plébánosok, a protestáns hívek emlékét őrzi. Egy emlékkő pedig arról tanúskodik, hogy Szent István idején melyik volt az a tíz falu, amely közösen építette meg az első templomot. Egy fából faragott emléktáblán pedig a közösség ősi iskoláinak és egykori tanítóinak neve olvasható, előttük tisztelegnek a falu lakói. A rekonstruált Szent Istvánkori rotunda (körtemplom) ugyancsak a nádasdi hívek erejét, hitét hirdeti. A Szent Márton-út csúcspontja az Árpád-kori jáki templom. A zarándoklat Szombathelyen a Szent Márton-templom kápolnájában, a Szent Márton-oltárnál fejeződik be. Az oltáron ez a felirat olvasható: „Hic natus est sanctus Martinus" (Itt született Szent Márton).

Az egyre ismertebbé váló másik zarándokút a Mária-út, amely azzal a céllal jött létre, hogy Közép-Európán átívelő spirituális túraút legyen. Kereszt alakot képezve köti majd össze Mariazellt, a magyarok középkor óta tisztelt búcsújáró helyét Csíksomlyóval, amely jelenleg a magyar nemzet legfontosabb kegyhelye, illetve Cz^stochowát, Lengyelország lelki fővárosát, a magyar pálosok ősi fészkét Medzsugorjéval, azzal a bosznia-her-cegovinai településsel, ahova 1981 óta a Mária-jelenések hatására állandóan nagy tömeg érkezik. Vonzza ez a hely az ifjúságot, de folyamatosan zajlanak itt papvagy házastalálkozók is. Mindegyik felsorolt helyszínen milliós nagyságrendben jelennek meg a zarándokok. Őket szeretnék a Mária-út szervezői Magyarországra is elhozni, hiszen a kereszt két ága éppen az országban metszi egymást. A zarándokút nyugat-keleti ága Mariazell-től indul, és Magyarországon Celldömölk, Budapest, Máriapócs (és természetesen sok más Mária-kultuszt ápoló kegyhely) érintésével jut el Csíksomlyóra. 1400 km az út hossza, ennek ellenére már jó néhányan végigjárták a teljes utat, és még többen egy-egy szakaszát. Erről a Mária-út honlapján14 szép beszámolókat lehet olvasni. Egyre ismertebb a logója, és a kijelölt útvonal mentén szerveződik a szálláshálózat. A jeleket is felfestették önkéntesek munkájának köszönhetően, sok útszakaszon már folyamatosan gondoskodnak a karbantartásról, és készülnek az utat bemutató útikalauzok is. Sőt, több szakaszon már GPS-re tölthető információk is rendelkezésre állnak. Ugyancsak segít az út ismertté válásában a Mária Rádióban kéthetente elhangzó adás a zarándokútról.

Gyöngyök útja

A Via Margaritarum15 zarándokút szintén járható, jelzett útvonal. 2006 tavaszán Veres András megyéspüspök nyitotta meg a kezdőpontnál, a margitszigeti domonkos kolostornál. A középkori magyar zarándokhagyományokat szeretnék ennek az útnak a kigondolói újraéleszteni. A 760 km-es gyalogos út a magyarság számára két fontos zarándokhelyet, Mátraverebély-Szentkutat és az ausztriai Mariazellt köti össze. Az útvonal érinti a középkori Magyarország legfontosabb városait: Budát, Esztergomot, Veszprémet, Celldömölköt („magyar Mariazell"), majd az országhatáron átlépve a Via Sacrához, az ősi mariazelli zarándokúthoz kapcsolódik, és Mariazellnél csatlakozik az európai Caminóhoz.

A Gyöngyök útja egy kör alakban elhelyezett gyöngyfüzért választott jelzésként, és a mögé kiépített spirituális gondolatokat az Élet gyöngyei címen foglalják össze. Az útvonal kijelölése többé-kevésbé megtörtént, de kevesen tudnak még róla. Az újraélesztett út leg-kitaposottabb része a Margitsziget és Mátraverebély-Szentkút közötti szakasz.16 

 

A Szent Jakab-út

A Szent Jakab-út szintén lelkes szervezőket és zarándokokat tudhat maga mögött, akik Magyar Caminóként jelölik meg ezt a zarándokútvonalat. Céljuk, hogy azt az utat elevenítsék fel, amely a középkorban a spanyolországi Szent Jakab-úthoz vezette el Közép-Európa zarándokait. A középkorban Magyarországon Lébény (ma Győr-Moson-Sopron megye) Szent Jakab-temploma egy fontos állomása volt a Caminóra igyekvőknek. Lébényben ma is minden esztendőben Szent Jakab ünnepén (július 25.) megpihennek a Budapestről Zsámbékon, Tatán, Pannonhalmán, Győrön át érkező zarándokok, és onnan folytatják útjukat az ausztriai Wolfsthalig. Ugyanis ezt a települést tartják számon a Spanyolországba vezető Camino legkeletibb pontjaként. A Budapesttől Lébényig vezető út látnivalóiról (Zsámbék, Tata, Nagyigmánd, Táp, Pannonhalma, Győr stb.) is részletes információkat közvetít a honlap,17 sőt a korábbi utakról készült DVD-k is tájékoztatnak, felkészítenek a zarándoklatra. Az Árpád-kori román stílusú lébényi Szent Jakab-templom ma szépen felújítva várja a zarándokokat, az érdeklődőket. A falu életében ismét jeles ünneppé vált Szent Jakab napja. A Lébény című újságból értesülhetünk arról, hogy számtalan egyházi és világi jellegű rendezvénnyel készülnek az ünnepre, a zarándokok fogadására. Ez szintén fontos hozadéka a vallási turizmusnak, hiszen egy eddig elzárt falu ismertté lesz, büszke lesz értékeire, nyit a külvilág felé, befogadja az oda érkezőt. Az értékek felismerése, a méltán érzett büszkeség hozzájárulhat azok fenntartásához, a hagyományok megelevenedésé-hez, a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez. Ma Magyarországon ez is nagyon fontos cél, és az egyház segítségére igen nagy szükség van e téren is.

Magyar zarándokút

A magyar zarándokút szintén úgy határozza meg magát, mint magyar Camino: „Az ország gerincén átívelő, összefogással létesített Magyar Camino".18De nem a szó fizikai vagy földrajzi értelmében kíván versenyre kelni a spanyolországi Caminóval, hanem szellemi, spirituális tekintetben. Közel 420 km az út hosz-sza, Esztergom és Máriagyűd között, észak-dél irányban húzódik. A szervezők 14 szakaszra osztották fel a búcsújáró helyeket (Máriaremete, Máriagyűd), szakrális helyszíneket (Kalocsa, Pécsvárad), nemzeti történelmünk szempontjából jelentős településeket (Esztergom, Pécs) érintő útvonalat. Útlevél, szálláshelykínálat teszi hasonlóvá a spanyol Caminóhoz, még zarándoksegítő személyekre is lehet támaszkodni. 2011 tavaszán alakították ki, és a majdan kiépülő Mária-út észak-déli tengelyéhez kívánnak vele csatlakozni.

Szent Erzsébet-zarándokút

A Szent Erzsébet-zarándokút a sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány szervezésében jött létre. ÉszakMagyarországon halad, Sárospatakot, Árpád-házi Szent Erzsébet feltételezett szülőhelyét és Kassát kapcsolja egybe. Kassán található a gyönyörű gótikus Szent Erzsébet-katedrális, évszázadok óta ez a Kárpát-medencei Szent Erzsébet-kultusz központja. Itt van II. Rákóczi Ferenc nyughelye, itt voltak a nagyságos fejedelem birtokai, e táj a szülőföldje, ezért az utat is így nevezik meg: „Szent

Erzsébet útján, a Rákócziak földjén."19 A Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója kapcsán elnyert pályázati forrásokból (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program) alakult ki az útvonal, amelyet 2011 pünkösdjén nyitottak meg. Sárospatakról Hollóházán, Füzéren, Regécen, Telkibányán, Szkároson, Baksán át jutottak Kassára a zarándokok. A szervezők elképzelése szerint az út majd folytatódik Budapest, Esztergom, Pozsony irányában, onnan pedig Szent Erzsébet élete helyszíneit követve Wartburg, Eisenach és Marburg felé, csatlakozva a németországi Elisabethpfadhoz.20

Nem kijelölt útvonalon haladó zarándoklatok, búcsújárások

A kitáblázott, egységes jelzéssel ellátott, az előbbiekben bemutatott zarándok-utakon kívül nagyon sok olyan zarándoklat létezik, amelyet szerzetesek, papok szerveznek, és hol az úti cél a meghatározó, hol pedig egy-egy jeles esemény idő pontja.

Itt ki kell emelni a pálosokat, akik gyakran vezetnek gyalogos zarándokuta-kat egykori és mai pálos kolostorokhoz (Klastrompuszta, Budaszentlőrinc, Nagyvázsony, Gellért-hegyi Sziklatemplom, Márianosztra, Pálosszentkút stb.), kegyhelyekhez. A motoros zarándokok élén szintén gyakran látunk pálos szerzetest.21

A bencések magyarországi központja Pannonhalma, amely ugyancsak a hívők és érdeklődők ezreit vonzza. Szent Márton és Szent István öröksége, az ezeréves bencés múlt, valamint a nemrég épült Szent Jakab-zarándokszállás várja az ide érkezőt. A pannonhalminál fél évszázaddal később alapított tihanyi apátság ugyancsak sok hívőt, érdeklődőt lát vendégül. Zalavár, Bakonybél vagy Pécsvárad ugyancsak kedvelt célpont.

Meg kell említeni a ferencesek tevékenységét is, akik ősi búcsújáró helyeinken a zarándokok lelki gondozását, a búcsújáró helyek fenntartását végezték és végzik ma is, például Mátraverebély-Szentkúton, Máriagyűdön, Baján, Mária-radnán vagy Csíksomlyón. Egyik fontos szervezésük az az évente ismétlőd ő zarándoklat, amikor is közel 300 fiatal Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra gyalogol. Itt szervezik meg az ifjúsági vagy a generációk találkozóját.

Évről évre jelentősen emelkedik az ország különböző tájairól a máriapócsi kegyhelyre zarándokolók száma. Máriapócs a magyarországi, illetve a határon túli magyar és nem magyar ajkú görögkatolikusok központja, de Magyarország nemzeti kegyhelye is. Pályázati forrásokból a Hit és egészségprogram keretében Nyírbátorban és Máriapócson sok szolgáltatás épült ki a hívek, a vendégek fogadására. A Nyírség Fejlődéséért LEADER Egyesület célja Nyírbátor, Máriapócs értékeinek megőrzése, erre alapozták fejlesztési elképzelésüket. E program keretében szakemberek sokasága ismerkedett egy-egy település helyi hagyományaival, törekvéseivel, és egyeztetett a közös, vallási turizmussal kapcsolatos teendőkről.22 Máriapócs jelentős szerepet játszik abban is, hogy ezen a helyen a különböző nemzetiségek békében találkozhatnak egymással.

A már többször említett Mátraverbély-Szentkút mellett további fontos Máriabúcsújáró helyeket lehetne kiemelni, amelyek hívek ezreit vonzzák. Így többek között Máriabesnyő, Csatka (a cigányság búcsújáró helye), Celldömölk nevét érdemes kiemelni. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy egyre fontosabb szakrális eseménnyé válik a csíksomlyói Szűz Mária-szobor meglátogatása. Az egyházi szervezés mellett az utazási irodák, a busztársaságok is aktívan részt vesznek a pünkösdi búcsúra induló határon inneni és túli magyarok utaztatásában. A kezdetben egy különvonat indítása után ma már két vonatot -Székely Gyors és Csíksomlyói Expressz - töltenek meg a búcsúsok. A szombati búcsút követően szinte mindenki továbbzarándokol Gyimesbükkre. A szakrális élményen túl a „magyartalálkozó", valamint Erdély megismerése igazi lelki feltöltődést nyújt mindenkinek.

Meg kell állapítanunk, hogy a vallási turizmus bizonyos értelemben a protestáns felekezetek életében is jelen van. A protestáns közösségek számára szintén fontos a találkozás, az együttlét, a múlt és a hit közös átélése. A testvérgyülekezeti találkozók, az emlékhelyek felkeresése (Debrecen, Pápa, Sárospatak, Sopron), a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban vagy a magyarországi református egyház balatonszárszói Soli Deo Gloria Konferenciaközpontjában zajló konferenciák, tapasztalatcserék szintén ezt a célt szolgálják.

Összegzés

Ahhoz azonban, hogy az említett kezdeményezések kibontakozzanak, és a felsorolt utakat évente valóban százezrek járják végig, mint a spanyolországi Caminót, elsősorban turisztikailag és vallási téren is jól képzett szakemberekre van szükség. Ezt már felismerték Krakkóban a Pápai Teológiai Akadémián, ahol az egyházi képzésben részt vevők számára kínálnak turisztikai ismereteket. A győri Apáczai Karon pedig a leendő turisztikai szakemberek kapnak teológiai, egyháztörténeti és más, a lelkiséget középpontba helyező képzést.

Az egyházi vezetők és turisztikai szakemberek harmonikus kapcsolatalakítására ma már nagyon jó példákat lehet látni. Miután az egyházak felismerték az összefogás szükségességét, azt, hogy az e téma iránt érdeklődő vendégeket megfelelően csak együtt, azaz az egyház és az idegenforgalom tudja kiszolgálni, egyre gyakrabban alkalmaznak idegenforgalmi szakembereket és jól képzett, a hitélet területén is eligazodó, egy templomban is biztosan tájékozódó idegenvezetőket (Pannonhalma, Szombathely).

Már több helyen felkészültek a turisták igényeinek kiszolgálására: például látogatóközpontok kialakításával (lásd Szombathelyi Szent Márton Látogatóközpont), valamint többnyelvű kiadványok, tájékoztató anyagok közreadásával. A Balaton-parti települések templomai a többnyelvű szertartásokkal ugyancsak az ott pihenő vallásos turistákat igyekeznek megszólítani.

Ma Magyarországon hét utazási iroda vállalja vallási utak lebonyolítását. Szívesen szerveznek utakat plébániai közösségeknek, lelkiségi csoportoknak. Szeretnék mindenkinek megmutatni, hogy van megélhető kereszténység, ahol az imának, a jókedvnek, az evésnek és a pihenésnek is megvan a helye, megvan a szerepe.23

Szerencsés egybeesés, hogy a vallási utak iránt éledő igényt a kormányzat is támogatja, a nemzeti turisztikai stratégia részének tekinti a vallási turizmust. Fontos rendezvény volt az Esztergomban 2011 májusában Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címen megrendezett kétnapos konferen-cia,24 ahol szinte minden jelentős európai és magyar zarándokút képviselője szót kapott, ahol a jelenlegi kormányzat állásfoglalását is közvetítették, miszerint stratégiai ágazatnak tekintik a turizmust, ezen belül is a vallási turizmust és minden olyan közösséget, amely értéket teremt. „Az egyházak által védett és átadott értékek nemzet- és közösségmegtartó erejűek. Éppen ezért tartjuk fontosnak ezen nemzeti értékeink védelmét, ápolását és átadását nemcsak hazánkban, hanem a határainkon túl élőknek is" - mondta Simicskó István.25 Ekkor hangzott el az a gondolat is, amely szerint a vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki és szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez.

Jól látható, hogy valamennyi zarándokútvonal átnyúlik a határon vagy határokon, tehát valóban a szomszédos vagy távolabbi európai népek békés együttélésére épít, azt erősíti. Napjainkban számos uniós pályázati lehetőség nyílt meg (például Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program; PILGRIMAGE AT-HU Zarándoklás és búcsújárás Közép-Európában stb.), amelyekben a vallási turizmushoz kötődő utak is szerepelhetnek, így anyagi forráshoz is juthatnak a szervezőik.

Az írás elején érintett „üzlet vagy tartalom" gondolathoz visszatérve meg kell állapítani, hogy elsődleges csakis a tartalom lehet. Nyilvánvaló, hogy az egyháznak nem lehet célja a turisták igényeinek kiszolgálása, sokkal inkább arra kell törekednie, hogy a vendégben, az érdeklődőben ébresszen igényeket. Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy a hit a legnagyobb erő, a hit járulhat hozzá a szellemi, lelki, erkölcsi megújuláshoz.

Egy zarándokúton a természetet járva megtisztul az ember gondolkodása, lelke. Egy többnapos gyalogos zarándok-útnak mindig sok a tanulsága. Az ember jobban megérti önmagát, a társát, az élet lényegét, megéli hitét. A vándor tudja, hogy nem adhatja fel, bármi történik, egyik lépésnek követnie kell a másikat, ha esik, ha fúj, és főleg ha süt a nap, a kitűzött szakasznak estére akkor is az ő lépései által kell elfogynia. A gyalogos vándornak van ideje gondolkodni, elmélkedni, tűnődni azon a sok szépségen, amit Isten számunkra megteremtett. Gyönyörködhet a természetben, az emberi kéz építette értékekben. És miközben gyönyörködik, újraéled szívében a derű, az öröm, a bizakodás, a hit. Erdőn-mezőn haladva elcsendesedik nemcsak a külvilág, hanem az a sok nyugtalanság is, amely a mindennapok taposómalmában elnyomja a lélek biztos értékrendjét. Ezért a békéért választják évről évre egyre többen a pihenésnek, a feltöltődésnek ezt a módját.

 

Religionstourismus in Ungarn

Heutzutage ist die wachsende Bedeutung des Religionstourismus sowohl in verschiedenen Ländern von Europa als auch in Ungarn zu erfahren. Nicht nur die Gläubigen, sondern die einfachen Touristen sind motiviert an einer neuorganisierten oder traditionsreichen, alten Pilgerreise teilzunehmen. In der ersten Hälfte des Artikels werden die Definition, der Begriff des Religionstourismus im engeren Sinne, und die zunehmende Bedeutung des Pilgertourismus untersucht. Wie es bekannt ist, immer mehrere Menschen sehnen sich nach spirituellen Erlebnissen, deshalb suchen sie die Wallfahrts- und Pilgerstätte, heiligen Orte, nehmen sie an einer Pilgerfahrt teil. Ein spiritueller Weg kann für den Menschen die Selbst-findung, die Verstärkung eigenen Glaubens oder ein mit anderen Pilgern gemeinsam erlebtes Ereignis bedeuten. Im zweiten Teil des Aufsatzes wird der Akzent auf die im Rahmen des Religionstourismus in Ungarn organisierten Pilgerwege, Wallfahrtsroute gelegt. Eine wichtige Frage ist, wie die Katholische Kirche den Pilgertourismus beurteilt, wie die Möglichkeit einer Zusammenarbeit zwischen Kirchenvertreter und Tourismusfachleuten ausgenutzt wird. Fast jeder Pilgerweg bietet den Fachleuten eine gute Möglichkeit der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit.

Schlagwörter: Religionstourismus; Pilgerweg; Wallfahrt; Treffen, Zusammenarbeit zwischen den Kirchenvertretern und Tourismusfachleuten

 

A szerző a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karának előadótanára, oktatási dékánhelyettes. Kutatási területe a magyar nyelvészet és a magyar művelődéstörténet. A magyar nyelvészeten belül a névtanhoz és a szociolingvisztikához kötődnek a kutatásai. Szülőföldje (Rábaköz) és lakóhelye (Győr) személynévadását, személynévhasználatát vizsgálja. Megjelent könyvei ezen területek monografikus összefoglalói. A magyar művelődéstörténetből a Nyugat-Dunántúl kulturális értékeit, valamint a magyar szakrális szellemi és tárgyi örökséget kutatja. Fakultásuk Magyarországon elsőként indította el a vallásturizmus-képzést, ennek a kidolgozását vállalta, és a szakirány felelőseként tevékenykedik.



Forrás: http://epa.oszk.hu/00900/00939/00134/keresztenyszo_EPA00939_2011_12_3.html
Kategória: Interjúk, cikkek, megjelenések | Hozzáadta:: Andy (2014-03-18) | Szerző: A VALLÁSI TURIZMUS JELENLÉTE
Megtekintések száma: 3045 | Címkék (kulcsszavak): zarándok, turizmus, Vallási | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Név *:
Email *:
Kód *:
Belépés
Keresés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Copyright MyCorp © 2024
    Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben