Hosszú volt az éjszaka és kényelmetlen, pedig fél 5-kor már felkeltem. Nem nagyon találtam olyan fekvési helyzetet, hogy kényelmes lett volna. De hát ez az éjszaka nem is erről szólt. Csak valahogy elteljen. Fél 4-körül már igen hideg, volt, nem nagyon tudtam elbújni a hideg elől. A madarak hangos ébresztője amúgy is kiverte az álmot a szememből, így fél 5-kor kivackoltam magam. Megettem a tegnap esti vacsorámat, kényelmesen összepakolásztam és fél 6-kor már fotóztam az első napfelkeltét. Sajnos ezen a szakaszon még kimaradt a hajnali fotózás. Olyan a napok ritmusa, hogy mindig későn kelek. Azért nagyon hiányzik már az albergue-k hangulata, a hajnali kelések, mert ha nem kelsz időben sorban kell állnod a wc-re is. Az esti közös beszélgetések, a sok különböző nemzetiségű emberek megismerése, stb. Aki volt már az tudja ezt! Jelenleg olyan sokat fizetek a szobáért nap, mint nap, hogy a reggelit ki nem hagynám, ha már kifizettem, de a reggeli az általában csak fél 8-kor kezdődik és hát hol van már a Nap olyankor? Nem vár a felkeléssel. 
Ma megint letértem a Jakobsweges útról. Jobbnak ítéltem egy másikat.
Elég korán beértem Rattenberg városába. Nagyon imádom az ilyen régi városokat, őrzik a pár száz éves hangulatot, főleg ha autók sem parkolnak a falai között. És még annyira korán volt, hogy nagyon emberek sem voltak az utcán – én nyitottam az első kávézót is. A városról tettem fel néhány fotót. Egész délelőtt ragyogó napsütés volt, kellemes időt. Ilyet képzeltem el magamnak végig. 11-kor a szikrázó napsütés ellenére egy laza zápor vagy zivatar (soha nem tudom, hogy melyik, melyik) elkapott, de nem okozott már nagy riadalmat. Tartott kb. 15-20 percig. Érdekes itt a magas hegyek között vannak olyan sötét felhők, hogy otthon már riadtan néznénk az égre, de itt mindenki nyugodt – a nagy komor felhők meg csak jönnek-mennek, de sokszor semmi más. Lehet bennük gyönyörködni. Ez a nap is táj szépségének bámulásával telt. Másra nem is kellett figyelnem. Közel 40 km-t gyalogoltam, de nem tűnt soknak. Persze elfáradtam, de már nem annyira, mint az elején. Lassan megedződöm! És még van hátra még vagy 100 nap.
Wattensben szálltam meg. Ez a város a Swarovski kristályról híres. Itt van a gyár és egy nagyon impozáns bemutatóterem, ami nagyon sok turistát vonz. Voltam már itt néhányszor. Közel, kb 15-17 km-re van Innsbruck. Úgy gondolom, hogy nem fogok most megállni Innsbruckban. Már voltam néhányszor, ismerem a belvárosi részét. Szeretem, kellemes városka. Uticélnak javaslom mindenkinek, ha erre jár. Kár kihagyni.