A szokásos kis csapat, 7-8 fő jó időben felkelt és reggelivel kezdte a napot. Mindenki külön indult el. Sötétben, szemerkélő esőben. Kb. 30-32 km volt a mai terv. Nem túl nehéz terepen, de azért pár liter izzadság lefolyt rólam. Olyan édes kis, alattomos emelkedem-ereszkedem szakaszok voltak. De abból sok. Egész nap szottyos volt az idő – így a dzseki csak délután került le rólam. Az emelkedőkön, amikor nem esett belülről vizesebb volt, mint kívülről. A reggeli hatása 10 körül elmúlt – pedig nem apróztam el ma sem. 5 db virsli, 1 sárgadinnye és tea. Szerencsére 11 körül beértem egy alberguebe, ahol étterem is volt és kecskesajtos omlett kis salátával az enyém lett.  Ez már túl volt az út felén, így nem aggódtam nagyon az éhség miatt a nap további részében. Teljesen felpörgetett ez a kis energiabomba és rendületlenül haladtam Naverrenx irányába. Tudtam, hogy a társaság nagy része szintén oda igyekszik és megbeszéltük, hogy a központi szálláson telepszünk le. Itt, ezen a vidéken olyan néven fut, hogy GITE Communal. Az önkormányzat üzemelteti és itt ebben a régi városban az egykori Arsenal-ban, fegyverraktárban működik. A történelmi belváros az maga a csoda. A 16. század közepén épült város-, várfalak a mai napig megvannak. tartva az akkor kialakított formát. Tipikus teknősbéka alakzat. (Csak talán 1 lábbal több van? Ezt majd ellenőriznem kell) Ebben a korszakban ez volt az európai várépítési trend – lásd – Egri vár. A vár belső szerkezete is megmaradt. 4 hosszanti utca és sok kis keresztutca, sok-sok régi házzal, épülettel. Nagyon szerettem itt sétálni. Bár a lábaim sajogtak kicsit a mai 32 km után, de azért vagy 2 órát csavarogtam ebben a kis (számomra) ékszerdobozban. Volt egy pici kiállítás is a város történelméről. A város mellett van egy folyó, amin egy réginek tűnő híd ívelt át. Zarándokok ... Tovább »