Ma is csak 25 km-t jöttem. Nem ennyit terveztem, de így alakult.
A szokásos bőséges reggeli és kávézást követően 8 után pár perccel indultam el. Több mint 1 óráig gyalogoltam, amíg kiértem a városból – előbb a lakóövezetet hagytam el, majd az üzleti területet is. A város szélén lévő bevásárlóközpontba bementem. Na nem azért, mert nagyon hiányzott az a tény, hogy több mint 3 hete nem voltam ilyen helyen – nem vagyok egy shopping man -  hanem, mert tudtam, hogy kulturált WC van és pénzt is akartam kivenni. Amilyen gyorsan csak lehetett már ismét az úton voltam. Ausztriának ez a tájéka, nem különösebben vonzó a tájat illetően – de ezen is túl kell lenni. A távolban már felsejlettek a magas hegyek körvonalai – de csak nagyon homályosan, mert elég párás volt az idő. Néhány nap és odaérek. Annak ellenére, hogy esőt vártam ma, az szerencsére elmaradt, helyette délelőtt szikrázó napsütés, délután gyorsan átvonuló felhőzet és erős szél volt. kiegyeztem vele. 
15-16 kilométernél álltam először. Lambachba értem, ahol a közértben vettem egy kis péksüteményt és némi folyadékpótló sörösüvegbe zárt citromos valamit. A füvön megterítettem – ettem, ittam, lábat ápolgattam, majd 30 perces szünet után folytattam az utat. Még 19 km várt rám. Végül csak 8-9 km teljesült ebből, mert kezdtem érezni, hogy az egyik nagy lábujj kezd begyulladni – ugyanis tegnap körömvágás volt és sikeresen megsértettem valamit. Latolgattam, hogy mi legyen, de úgy döntöttem, hogy inkább többet pihentetem, kenegetem ma és akkor van arra esély, hogy reggelre már kifelé megyek ebből a problémából. A hozzáértők itt most felhördülnek, hogy nem közvetlenül a gyaloglás előtt kell körmöt vágni. De, könyörgöm – 4,5 – 5 hónapig ezt hogyan oldjam meg. Majd legközelebb óvatosabb leszek. Mással is történik ilyen, csak esetleg nem írja le.
Schwanenstadtban álltam meg, és megtaláltam az osztrák szakasz első létező albergue-jét, amit a könyv is megemlít. Ja, persze zárva, mert szombaton szünnap van. Zarándok! Szombaton ne akarj megérkezni – legalább is ne ide. Találtam egy másik helyet – ebben a könyv korrekt volt, ahol elfogadható (ausztriai szinten) áron kaptam szobát. De sajnos internet az nincs. 
Szokásos fürdés – mosás után jártam egyet a városban – de csak röviden, megvettem a vacsorám, csináltam néhány fotót és elindultam a netvadászatra. Kóbor – kódolatlan wifi jelet kerestem. Volt egy olyan sejtésem, hogy van esély az önkormányzat környékén. És lám – lőn! Találtam. Nem túl kényelmes, és elég lassú, de van. A tegnap megírt blogot azonnal fel is töltöttem és este még megpróbálom a mait is. Remélem sikerül. A fényképekre viszont lehet, hogy várni kell néhány napot. Ma amúgy sem csináltam sokat. Nem is nagyon volt mit fényképezni – és nagyon kedvem sem volt hozzá. Van ilyen néha.
Holnapra, közel 30 km-t tervezek, de majd hozza az élet, hogy mennyi lesz.
A holnapi Beavató Túrán résztvevő minden ismerősnek és persze ismeretlennek is jó túrázást kívánok!