Ma 32 km-t gyalogoltam. Soha ilyen energikusan, mint ma. Nem tudom, mi történt, talán lenyeltem néhány duracell elemet, de teli voltam energiával.
Lehet, hogy segített a bőséges reggeli is, illetve, hogy végre elővettem a fülhallgatómat és bekapcsoltam egy kis zenét. A 25. napon először. Bár nem kimondottan egy menetelős zenét hallgattam – Zorán – Egypár barát című lemezét, de mégis adott valami ütemet, amit önkéntelenül felvettem. Van az egyik számban 2 olyan érdekes szó, amely már régóta nagyon tetszik. Az egyik a pillog, a másik a héder. Ma sokat gondolkodtam ezeken, és nagyon odafigyeltem a szövegre is. Más dolgom sem volt. Gyönyörű volt az idő – laza napsütés, enyhe széllel, ami kimondottan jól esett. 12 km-nél álltam meg először egy rövid szusszanásra.  Itt egy férfi a szokásos érdeklődő, kíváncsi tekintetére egy laza mosollyal válaszoltam, és pár mondatos beszélgetés kerekedett ki belőle. Csak annyi volt, hogy honnan, hová, mikor érek oda? Elbúcsúztunk és mentem tovább, amikor utánam jött, és megkérdezte, hogy érintem-e Salzburgot? Az igenlő válaszomra felajánlotta, hogy amikor odaérek, akkor szívesen vendégül látnak éjszakára. Örömmel elfogadtam a teljesen vadidegen kedvességét. Nagy boldogan avatta be a feleségét is, aki akkor kapcsolódott be a társalgásba, hogy Santiagóba igyekszem.  Megbeszéltük, hogy kedden érek Salzburgba és keressük egymást telefonon, illetve megadták a címüket is. Érdekes volt, de már majdnem nem meglepő, hogy az emberek így reagálnak. Kíváncsi leszek a keddi napra.
Amúgy a mai nap sem történt semmi extra. Nagyon élveztem ma a gyaloglást, amit az idő még jobbá tett. Kellemes vasárnapi séta volt, semmi más. Nem túl érdekes városkákkal, de kedves emberekkel. Az egyetlen „rendkívüli” esemény egy nagy fekete kutya agresszivitása volt irányomba. Már rég elhagytam a védendő körzetét, amikor előrontott az udvarból és utánam vetette magát. Még jó, hogy csaholt. Csőre töltöttem a túrabotot, de 3 lépésre tőlem megállt és csak vicsorgott. Azután eloldalgott. Nem tudom mi baja lett? Ezt leszámítva lazán érkeztem meg Frankenmarktba 4 órakor, ahol vártam egy órát, hogy kinyisson a motel. Itt örömmel fogadják a zarándokokat, kint van a camino-s jel és kedvezményesen kaptam a szobámat is. A hölgy végtelenül kedves volt. A szoba rendezett és a fürdőszoba hatalmas fürdőkáddal bírt. Amit ki is élveztem.
Internet van, hát mi kell még mára?
Holnap innen folytatom az utat, Salzburg már csak 44 km-re van, de nem akarom holnap elérni, majd csak kedden. És csinálok egy jó városnézést is – amúgy is imádom ezt a várost!