Hááát! A reggeli zenés
ébresztő nem sikerült. Néhány szobatárs már jóval 6 előtt elkezdett pakolászni.
Azt csinálták amit a jó érzésű emberek még este lámpaoltás előtt, vagy reggel,
amikor már mindenki felkel – csinálnak. Zörög, csörög, húzogatja amit talál a
hálózsákon, hátizsákon. Éjszaka is volt aki kiment WC-re, amiben semmi rossz
nincs, de be lehet csukni egy ajtót finoman is, óvatosan, meg belehet csapni is
mint a budi ajtót. Amikor kifelé ment, még gondoltam, nem jól mérte fel a
távolságot az ajtó és a félfa között. De befelé jövet szintén. Nem
morfondíroztam sokat rajta, megállapítottam, hogy soha, vagy nagyon ritkán,
vagy iszonyatosan régen lakott, aludt emberekkel együtt! Vagy soha, vagy
szimplán hülye, nemtörődöm. Pedig a személyzet mindent megtett, hogy 6-kor
zenére ébredjünk, 6-kor megszólalt a fülbemászó zene és kellemes illatot adó füstölőt
is gyújtottak. De 6-kor nem nagyon akaródzott senkinek felkelni. Alig 4-en
mozgolódtunk az épületben, plusz a félórája zörgők! 6.20-kor indultam neki a
mai 25 km-nek. Laza vidéknek nézett ki és összességében nem is volt nehéz a
terep. Megint órákig nem találkoztam emberrel.
Fél 9-re értem be
Najeraba, jó hosszú ideig kellett az ipari területeken gyalogolni. Ez volt a
nap legrosszabb szakasza. Itt sok volt a beton, járda, de azért kilehetett
bírni. Megörültem, amikor megláttam egy közértett, de gyorsan rájöttem, hogy ez
itt Spanyolország, 9 előtt még a közért sem nyit ki. Várakozni meg nem nagyon
szerettem volna. Még két „SPAR”-ba botlottam, de még mindig korán volt. Az
óváros végén találtam egy presszót, ahol kávét ittam 2 euróért. A végén a
pincér adott még egy üveg vizet az útra és megkért, hogy küldjek majd neki egy
képeslapot Magyarországról, mert ő nagy képeslapgyűjtő. Értelemszerűen adott
egy névjegykártyát is. Nagyon jó fej volt! Küldök neki! Végre elhagytam ezt a
kis „említésre sem méltó” városkát, de még előtte zokni csere volt és nap
elleni védelem.
Az időjárás tökéletes
volt ma. Már reggel könnyűre öltöztem, amit nem bántam meg. 10-ig még csak meleg sem volt, de pont túrára
való. 10-kor kezdett rendesen tűzni a nap, de nem volt vészes a dolog, persze a
póló az csuromvíz volt rajtam, de hát májusban ez nem akkora dráma. Mi lenne
júliusban? Vagy délután 3-4 között. Ezért is jó korán indulni.
Afrosaban 2 helyen
lehetett reggelizni, hozzáteszem teljesen azonos áron, és emberi áron.
Megtettem. 1 bocadillos (sonkás és sajtos volt a mai szendvics) és egy nagy
kávé tejjel 4 euró, ez elfogadható, nem úgy mint tegnapelőtt a rablóknál. Már
csak egy laza 7-8 km volt hátra a következő faluig ahol kinéztem magamnak a
WIFI-vel rendelkező szállást. Azt láttam a domborzati térképen, hogy a falu
előtt lesz egy jó kis hosszú kapaszkodó! Ezt leszámítva könnyű volt a terep
ezen szakasza is. A meleg azért fokozta a sportértékét, de szerintem ez csak
bemelegítés volt a következő napokhoz! Melegedtem is rendesen. Olvadt a háj!
Ma, nagy magányomban
azt számolgattam, hogy a felkészülés időszakában, mire, mennyit költöttem. Majd
alkalmasint összeírom, pusztán tájékozódás miatt, hogy ha esetleg valaki
gondolkodik, hogy belevág egy ilyen kalandba, könnyebben tudjon kalkulálni. Nem
ígérem, hogy ma, de még az út alatt megosztom.
Amennyire jó választás
volt a tegnapi szállás, annyira rossz volt a mai. Lepukkadt ház, igénytelen,
durva pasi, a minőséghez képest drága szállás. Reggelivel együtt (amit el tudok
képzelni, hogy mi lesz?) 13 euró. Ja és csak 6.30-tól van reggeli! Hogy indulok
én 6-kor?? Az úgymond társalgó egy garázsból függönnyel leválasztott
helyiségből áll, néhány kiszuperált ülőalkalmatossággal, könyvvel. Szóval, nem
egy Hilton. De azért ez is megtelik úgy látom. Egy szobában alszom egy ausztrál
lánnyal, aki lemaradt a társaitól mert igen ocsmány seb éktelenkedik az egyik
lábán a sarkán, és kisebbek a másikon. Persze semmi olyan eszközzel nem
rendelkezett, amivel lehetne segíteni. Megörült a betadinnak és a varrásnak.
Igen fájhatott neki mert zokogott, miközben varrtam. Remélem reggelre jobban
lesz. Jó vastag zokniban csinálja végig az utat. Elég sok embert látok hatalmas
hólyagokkal, sántikálva. Én eddig megúsztam és remélem sikerül is megelőznöm a
vízhólyagokat. Ez a lány tavaly volt a Dunán vízitúrán és lejöttek Ausztriából
egészen Győrig.
A mai napnak is volt
pozitívuma. Működik a kimosott pendrive!!!! Minden adat rajta van. Hát ennek is
kell örülni. És a másik, hogy nem dagadt, nem lilult a műtött lábam. Nem volt
sok lejtő, fogom szeretni a sík vidéket a meleg ellenére is!
Most még elmegyek és
felderítem a falut, gondolom 15 perc elég lesz. És olvasni fogok, mert ma nem
lesz internetezés, bár az információk alapján ez a szállás WIFI-vel is rendelkezik.
Csakhogy ez nem igaz. Nem dráma. Most érkeznek be azok az emberkék, akik reggel
még vígan aludtak, igen megszenvedték a meleget! Akik most érkeztek azoknak már
hely sem jutott, így mehetnek a következő településre. Nem irigylem őket!
Szerintem ezt a
blogbejegyzést csak holnap, azaz 10 én tudom felrakni, de gondolom nem fog
addigra lejárnia szavatossága! J
Mégis találtam
internetet a faluban!
Fényképek: https://plus.google.com/u/0/photos/106590437236988503235/albums/5740555858908169505
|
